növekvő élettartam

Ezt embeddel nem teszem fel, de a linkre kattintsunk bátran. Vagy félénken.

Ezzel a képpel bizonyítom, hogy az élet régen is ilyen volt. Egyébként mostanában megjelent tőlem ez-az, pl. egy tanulmány itt, illetve egy másik a Kalligram szeptemberi számában, amit most még nem tudok belinkelni, de van két vers a Holmiban is júliusból. Mostanában kicsit nehezebben megy az írás, de azért született egy-két új vers. Az, hogy megint írok, részben annak köszönhető, hogy egy fél évvel ezelőtt a kezembe akadt egy Charles Simic-kötet, ami visszaadta a kedvemet. Az a fajta nyersesség és misztika van benne, amit én is csináltam, csinálni próbáltam sokszor (vagy két tucat vers ilyen az első kötetemben), de egyedül éreztem magam vele. Ez a Simic, ez visszaadta az önbizalmam. Egyik kedvenc versemet idézte tőle a Guardian, amikor egy hónapja kapott egy jelentős díjat: "Millions were dead. Everybody was innocent." Ez egy verskezdő sora. Ilyen erőset írni, őszintén, azért az nagyon nehéz.

Minden jókívánságot nagyon köszönünk.

Címkék: irodalmi köz, vers

Magam is számtalan beállított képet láttam már csecsemőkről reklámok és családi fotóalbumok kifejezetten a megtévesztés céljából készült összeállításaiban. Most, itt, mindenki előtt szeretnék leszámolni a hazugsággal, és bemutatni a való életet. Az élet ilyen. Nincs foga, de rettenetesen hangos és sértődékeny. Egyébként mindenkit üdvözöl!